Györgyi és Zoli naplója

A változatosság kedvéért éjszaka ismét megérkezett az eső. Dörgött, villámlott, hajnalban a közelben párszor becsapott, aztán szakadt az eső, ahogy csak bírt. Az utca ismét folyóvá vált és a kátyú széléből kétökölnyi aszfaltdarabokat szaggatott ki. Délelőtt még párszor eleredt nagyon erősen, aztán délutánra abbamaradt. Jövő hét közepéig ilyen szutyok időt mondanak az időjósok megint. Akik a Balatonra mennek, azok nem igazán fogják élvezni…

Tegnap Zsófika először ült be a fodrászszékbe. Muszáj volt már levágatni a haját és egy kicsit megritkítani, mert a nagy melegben állandóan izzadt. Nagyon okosan viselkedett és nem rángatta a fejét össze-vissza, mint ahogy szokta idehaza fésülködésnél… és így sikerült neki összehozni egy nagyon aranyos nyári frizurát…

Kedden volt a fiúk évzárója és Balázs ballagása. Este fél 6-ra rakták, hogy ne kelljen sokat szenvedni a napon, de még így is meleg volt. Nem tartott túl sokáig, úgyhogy örültünk neki. Mind a kettőjüknek jeles lett a bizonyítványa és dicséreteket is kaptak. Balázs kapott “Deák diplomát” is, ami nagy megtiszteltetés, mert csak a legjobbak kapják az iskolában minden évben. Járt hozzá könyvutalvány is, amit már le is vásároltunk. Ballagás után vacsora volt szűk családi körben.

Múlt hét végén itt voltak Bobóék. Máté és Zsófi sokat játszottak, Máté itt is aludt nálunk és este fél 11-ig beszéltek, nem lehetett őket lelőni. Réka nagyon aranyos. Már rengeteget nőtt. A combján még vannak kis hurkái, de egyre formásabb baba.

Bár még nem volt ballagás, de Balázséknak tegnap megvolt a bankett. Előtte reggel még elmentek strandolni Harkányba, ahol jól lepirosodtak és a víztől olyan volt a szemük, mint a bagzó macskának. Este 6-ra kellett kiérni Kozármislenybe az egyik étterembe, ahol megejtették a bankettet. Már nem igazán döbbentem meg a sok stílusbetyár gyereken, akik focicipőt húznak a vasalt gatyához meg az inghez, mert ilyenekkel elég sűrűn találkozok, nem beszélve azokról, akik egy ilyen eseményre sem képesek normális ruhát felvenni. Így hát elég nagy büszkeséggel töltött el, hogy a mi gyerekünk mennyivel elegánsabban tud öltözni és ad magára, mint más gyerekei. És mindezt saját magától teszi, mert érzi, hogy mi a jó neki. Talán kicsit érettebb gondolkodásra utal, mint a saját korosztálya?
Este 10-re mentem érte, a nagy többség még maradt.

Úgy néz ki, hogy a parkgondozás kizárólag az új közterekre korlátozódik, mert ahogy járom a várost, csak azoknak a környékén látok parkfenntartókat. A többi területen még a belvárosban is térdig érő gaz mindenhol és falfirkák az újonnan festett házakon is…

A minap ezt a képet sikerült fotózni a telefonnal:

Hájfejű zsurmó kiszált a kocsiból szőke c(p)ic(s)ababájával és fennhangon mondta egy éppen a csomagtartóba pakoló tetkós nő ismerősének, hogy már 7 telephelye van. Tisztes vállalkozó kinézete volt amúgy a tagnak és hát a 7 telephelyhez jár egy ilyen autó is, akár 2 vagy több parkolóhellyel a bevásárlóközpont tetején…

Múlt vasárnap, a szekszárdi verseny után, a változatosság kedvéért Kaposvárra mentünk versenyezni. Napközben Bálint és Niki Junior II C Latinban indultak és gyönyörű tánccal meg is nyerték. Este némi késéssel indult életük első latin ranglista versenye, a junior mezőny legjobbjaival. Néhányan nem voltak itt, de így is kemény ellenfelekkel kerültek szembe és nem nagyon reménykedtünk a döntőben sem. Kitörő örömmel fogadtuk, amikor megtudtuk, hogy sikerült. Aztán újabb meglepetés következett a számukra, ugyanis 2 táncban szóló produkciót is be kellett mutatni, így rumbában és paso-ban is egyedül voltak a parketten. Vesztenivalónk nem volt a dologgal, így viszonylag nyugodtak voltak. Amiért aznap mentünk, az már megvolt - a Junior II-es győzelem… A ranglista döntő pedig csak hab a tortán. Az eredmény végülis úgy alakult, hogy az 5. helyen végeztek és nem sokkal maradtak el a 4. mögött.
Amúgy szépen meg volt rendezve a verseny. A ranglista bevonulón név szerint szólították a párosokat és egy lépcsőn jöttek le a parkettra, stb… Nagyon jó feelingje volt. Éreztük, hogy most már ebben a közegben a helyük, mert nem az a dicsőség, amikor itt a dél-magyarországi versenyeken nyernek, hanem amikor olyan mezőnyben jutnak egyre előbbre, mint amiben ezen a napon…

A változatosság kedvéért ma Szekszárdon voltunk versenyen. Niki nem volt túl jól a hét második felében, úgyhogy nem igazán akartunk indulni standardból, de aztán mégsem lett visszamondva a fellépés. Háromszor kellett öltözniük, mert Junior I St előtánc - Junior II C La előtánc - Junior I St döntő és Junior II C La döntő követték egymást. Próbáltam elmagyarázni a verseny előtt, hogy melyik kategóriákat lenne érdemes felcserélni, hogy csak 1x kelljen öltözniük és ne kelljen a többieknek sokat várni rájuk, de hát nem sikerült ezt a problémát megoldani, inkább bonyolultabb lett az egész. Mindenesetre nagy teljesítmény volt, amit a gyerekek nyújtottak, mert pihenésre semmi idejük nem volt. A standard-et egyértelmű pontozással nyerték és latinból is a magasabb korosztályban Zs. Tomiék mögött ismét a második helyet szerezték meg, néhány páros nagy bánatára, nekünk viszont nagy örömünkre.
Hála az égnek, ma nagyon hamar hazaértünk, mert az 1. blokkban lement mind a 2 kategória.

Új táncruha készült Nikinek és Bálintnak. Mama rengeteget dolgozott rajta, és Györgyike is az elmúlt két napban flittereket varrt, hogy ma már ebben tudjanak versenyezni. Ilyenek lettek: