Utolsó bejegyzés, ami egybe az első is…
2012. január 29., vasárnapEz az utolsó bejegyzés itt, a www.z-ware.hu/blog címen. A teljes oldal áthelyezésre került a gyesz.blogspot.com-ra. Ezután itt követhettek bennünket…
Ez az utolsó bejegyzés itt, a www.z-ware.hu/blog címen. A teljes oldal áthelyezésre került a gyesz.blogspot.com-ra. Ezután itt követhettek bennünket…
Szeptember 4-én próbatáncolni mentünk Varazdin-ba. Megszületett a megegyezés, Bálintnak lett újra párja. Sara egyidős vele, alkatilag tökéletes. Egy héttel később már meg is kezdődött az érdemi munka. Kicsit több időt, energiát és pénzt igényel a dolog, mint eddig, de teljesen más az itthoniakhoz képest. Szívesen járunk versenyezni Horvátországba. A felkészüléssel jól haladunk és már 4 hét után versenyre mentünk, ami a 10tánc OB volt és 4. helyet sikerült összehozni. Azóta volt még egy standard 2. hely és az összes többi versenyt megnyerték junior I-ben. Január 1-től pedig már junior II lesz ismét.
Miután hazaértünk, nekiláttunk a fürdőt is felújítani, még a fundamentás pénzből, ami persze nem volt elég a teljes projektre. Burkolót találni volt a legnehezebb, mert úgy el vannak kényelmesedve, hogy 20-25 m2 felületet már nem szívesen vállalnak be. Aki ígérte, azt nem tudtuk elérni, aki normális lett volna, az tele volt munkával, másvalaki megint nem tudta volna belátható időn belül összehozni, aztán az egyik burkoló ajánlott egy másikat, akinek volt szabad kapacitása éppen, úgyhogy igyekezni kellett a többi dologgal. A bontást, aljzatbetonozást és a vakolást megcsináltam, hogy ne kelljen fizetni érte. A villanyszerelést is saját magam oldottam meg, így csak vízvezeték-szerelőre és burkolóra volt szükség. De hát így is egy hónapba telt, mire elkészült.
Megpróbáltuk kevés pénzből, de nem gagyira kihozni a fürdőt. Találtunk mindannyiunknak tetsző csempéket, amiket lengyelek gyártottak, a kád bosnyák gyártmány és a fürdőszobabútorokat is akciósan vettük. Nehéz volt megfelelőt találni. Mindenesetre kész lett és jól érezzük magunkat benne.
Szokásos tanévkezdés volt… vissza kellett zökkenni a munkába. Rövidnek tűnt a nyár.
Még szinte haza sem értünk Montenegróból, már jelentkezők tömege várt minket, akik próbatáncolni szerettek volna Bálintal. Egész augusztus végéig nem volt szinte senki érdeklődő, aztán egy hét alatt rengeteg helyről jöttek megkeresések. Pl. Bulgária, Szerbia, Oroszország, Dánia, Finnország, Svájc, Új Zéland, Kanada, USA. De még augusztus elején szóltak Horvátországból, hogy van egy kislány, aki párt keres. Le is leveleztük a dolgokat és szeptember elején sor került a próbatáncra…
Az ablakcsere és a felújítás miatt csúszott a montenegrói nyaralás is. A fiúk lementek a papáékkal már július második felében, de Györgyikével és Zsófikával csak augusztus 2-án tudtunk utánuk menni. Az idei nyarunk lazább volt, mert kevesebbet dolgoztunk lent, több volt a pihenés és sokat kirándultunk. Élveztük a tengert is. Zsófika megszerette a sziklás strandokat és belemerészkedett a mély vízbe is, ahol ugyan még csak mellénnyel, de úszott is, én pedig megtanultam uszonnyal és snorkellel úszni. Bálint hazajött a papáékkal, mert nem bírta ki edzés nélkül. Új embereket ismertünk meg és sok időt töltöttünk barátainkkal is. Rengeteg új információt tudtunk meg az országról. Igaz idén csak 1 hónapot voltunk kint, ami tartalmasan telt, de nagyon rövidnek tűnt. Remélem a jövő nyáron megint többet tudunk kint lenni… sokat kell dolgozni érte…
Néhány fotóalbum, amivel gyarapodtunk:
Sajnos vagy nem sajnos (utólag már nem), a nyár eleji párcsere eredménye nem az lett, amit szerettünk volna. Egy hónap kemény munka után a kislány bemondta az unalmast. Nem működött a dolog. Sok pénz, idő és energia ment bele, de Bálint addig is fejlődött és ez a lényeg. Július második felében tehát mégiscsak egyedül maradt. Nem is nagyon erőltettük a keresést, mert úgy gondoltuk, hogy előbb-utóbb csak akad valaki… ki kell várni… Addig meg eddzen egyedül és pihenjen…